Kampányzaj és kockázatok: A 2026-os választás előtti hónapok súlypontjai

A Fidesz-KDNP kampányának központi eleme a romák elleni retorika, amely január vége óta egyre hevesebb vitát vált ki. A belügyminiszter, Lázár János Gyöngyösben tartott rendezvényét romák tiltakozók zavarták meg, akik piros lapokat lengetve követelték a lemondását. A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében a tiltakozókat "bűnözőknek" nevezte, és konkrét személyek bűnügyi adatait is nyilvánosságra hozta. A rendőrség később cáfolta Lázár állításait, hangsúlyozva, hogy a minisztérium nem rendelkezik ilyen adatokkal – ez rendkívül ritka eset Magyarországon. Az Amnesty International bejelentése szerint a miniszter a személyes adatok jogellenes megszerzésével vádolható, és a főügyészségnél feljelentést tettek. A kormánypártok ezzel párhuzamosan azt állítják, hogy a Tisza Párt fizetett a tiltakozóknak, bár erre nincs bizonyíték. A kárpótlásként szolgáló kampányüzenetek sem enyhítik a válságot: a közvélemény-kutatások szerint a romák között korábban Fideszt támogató réteg jelentős része átállhat a Tiszához.

A Fidesz-KDNP gazdasági programja továbbra is az alapvető szolgáltatások árának korlátozására, a 14. havi nyugdíjra és a szektorális bérnövekedésre épül. A kormány hangsúlyozza, hogy a lakossági energiaárak csökkentése a háborús kockázatok miatt létfontosságú, és ezt a nemzetbiztonsági érvet használja a választók megnyerésére. Ugyanakkor a párt belső vitái egyre nyilvánvalóbbá válnak: a roma közösség elleni retorika nemcsak külső kritikát váltott ki, hanem a kormánypártok saját választói körében is bizonytalanságot okozott. A kampányüzenetek egyre inkább a félelemkeltésre épülnek, ahogyan a Fidesz vezetői ismételten hangsúlyozzák, hogy a Tisza Párt "öngyilkos támadásokra, drónokra és alkotmányos puccsra készül". Az ellenzéki elemzők szerint ez a retorika a kormányzat növekvő pánikját tükrözi, hiszen korábban Magyar maga is kizárta, hogy a választásokat csalással befolyásolják.

A roma közösség elleni kampány nemcsak belső politikai válságot okozott, hanem nemzetközi kritikát is von maga után. Az Amnesty International feljelentést tett a főügyészségnél, mert Lázár János személyes adatokat hozott nyilvánosságra, amelyeket csak jogellenes úton szerezhetett meg. A nemzetközi média, köztük a Politico és a Deutsche Welle, részletesen beszámolt a konfliktusról, hangsúlyozva, hogy a Fidesz kampánya egyre inkább a szociális csoportok megosztására épül. Ugyanakkor a kormányzat aktívan terjeszt olyan dezinformációkat, amelyek a Tisza Pártot kötik össze Ukrajnával. A Political Capital elemzőközpont jelentése szerint hamis terrorfenyegetéseket terjesztenek iskolákba ukrán nyelven, hogy a választókban félelmet keltsenek. A Fidesz kampányában központi elem, hogy "Brüsszel" szeretné eltávolítani a kormányt – ezt a narratívát Oroszország hírszerzése is támogatja.

A Fidesz-KDNP kampányának egyik legnagyobb kihívása a választók egyre növekvő bizalmatlansága a kormánypártok iránt. A közvélemény-kutatások szerint a választók 60 százaléka úgy véli, hogy a kormányzat nem képes megfelelően kezelni a gazdasági kihívásokat. A kormányzati hírügynökség, az MTI, folyamatosan terjeszti a Fidesz pozitív üzeneteit, de ezek egyre kevésbé hatnak a választókra. A kampányzáró hónapokban a Fidesz a kormányzati erőforrásokat mobilizálja a választók megnyerésére, de a közvélemény-kutatások szerint ez nem fordítja meg a tendenciát. A kormánypártok reménykednek abban, hogy a választók utolsó pillanatban a stabilitás mellett döntenek, de a közvélemény-kutatások szerint a választók egyre inkább a változást részesítik előnyben.